Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete – közismert nevén az AI Act – fokozatosan lép életbe, és 2026. augusztus 2-án válik teljesen alkalmazandóvá a szabályok zöme. Jogászként valószínűleg két oldalról is érint: egyrészt az ügyfeleid kérdezni fognak róla, másrészt te magad is használsz AI-eszközöket a praxisban. Érdemes tehát tisztában lenni a lényeggel – túlzott riadalom nélkül.
A kockázatalapú logika
Az AI Act nem minden AI-t kezel egyformán. A rendszereket kockázati szintekbe sorolja: vannak tiltott gyakorlatok, magas kockázatú rendszerek, korlátozott kockázatú alkalmazások és minimális kockázatú eszközök. A szabályok szigora ehhez a besoroláshoz igazodik. A legtöbb mindennapi irodai AI – egy szövegező asszisztens, egy összefoglaló eszköz – a könnyebb kategóriákba esik.
Hol állsz ügyvédként?
A jó hír: ha az irodád pusztán végfelhasználóként használ egy általános célú AI-modellt – mondjuk iratot fogalmaz vele vagy összefoglal egy dokumentumot –, akkor jellemzően nem minősül „magas kockázatú" szereplőnek, és nem terhelnek a szigorú szolgáltatói kötelezettségek. A helyzet akkor változik, ha saját rendszert fejlesztesz vagy testreszabsz olyan döntésekhez, amelyek érdemben érintik mások jogait – ilyenkor könnyen átkerülhetsz egy szigorúbb sávba.
Ez nem jelenti azt, hogy nincs teendőd. Két terület különösen fontos.
Átláthatóság: mondd meg, ha gép beszél
A rendelet egyik visszatérő elve az átláthatóság. Ha egy AI-rendszer emberekkel lép interakcióba – például egy chatbot a weboldaladon –, egyértelművé kell tenni, hogy a felhasználó géppel beszél. Hasonlóan: az AI által generált vagy módosított tartalmakat bizonyos esetekben jelölni kell. Ha pedig AI-asszisztenst használsz az ügyfél ügyében, érdemes átgondolni, mit és hogyan kommunikálsz erről – nemcsak az AI Act, hanem a GDPR átláthatósági elvárásai miatt is.
AI-műveltség: ez már most kötelezettség
Az egyik gyakran elfeledett pont: az AI-műveltségre vonatkozó elvárások már 2025 elején életbe léptek. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy aki AI-rendszereket üzemeltet, annak gondoskodnia kell róla, hogy a használók kellő ismeretekkel rendelkezzenek ezek működéséről és kockázatairól. Egy ügyvédi irodában ez egészen kézzelfogható: a kollégáknak érteniük kell, mire jó az adott eszköz, hol hibázhat, és mikor kell emberi ellenőrzés.
Mit tegyél a gyakorlatban?
Készíts egy egyszerű leltárt arról, milyen AI-eszközöket használ az irodád, és mire. Nézd meg, hol érintkezik az AI közvetlenül az ügyféllel vagy az ügyfél adataival – ezek az érzékeny pontok. Gondold át az átláthatósági jelzéseket: a weboldali chatbot, az automatikus válaszok. És tartsd a kollégáidat képben: egy rövid belső eligazítás többet ér, mint egy soha el nem olvasott szabályzat.
A konkrét besorolás és a kötelezettségek pontos köre az adott eszköztől és felhasználástól függ – kétség esetén érdemes a hivatalos forrásokra és a kamarai iránymutatásokra támaszkodni, nem egy blogcikk általános összefoglalójára.
Záró gondolat
Az AI Act nem az ügyvédek ellen készült, és a hétköznapi irodai használatot nem teszi lehetetlenné. Sokkal inkább arról szól, hogy az AI átlátható, ellenőrzött és felelős módon kerüljön be a munkafolyamatokba – ami egy jogi praxisban amúgy is alapelvárás. Aki most, nyugodt fejjel végiggondolja, hol és hogyan használ AI-t, az nem pánikból, hanem felkészülten lép be az új szabályozási korszakba. És ez pontosan az a hozzáállás, amit az ügyfelek is elvárnak egy jogásztól.
